Sztálinváros a felszabadulási hét kezdeményezői között

Február 28-án a Szakszervezetek XVIII. Kongresszusán a sztálinvárosi nagykohó építői nevében Klausz Alajos Kossuth-díjas főmérnök nagyjelentőségű felhívást intézett dolgozó népünkhöz:
„Felszabadulásunk ünnepének tiszteletére március 20-tól április 4-ig Felszabadulási hetet tartunk, melynek keretében újabb termelési győzelmekkel bizonyítjuk be a fölszabadító Szovjetunió iránt érzett forró szeretetünket.”
Az épülő kohó műszaki vezetői a nevezetes nap reggelén helyszíni megbeszélést tartottak. Részt vett Klausz Alajos az építés irányító főmérnöke, Pilter Pál a jövendő nagy kohó vezetője, Szabó József a nagyolvasztó vízmestere, Borovszky Ambrus a Sztálin Vasmű helyettes igazgatója, hogy közös erővel segítsék a Felszabadulási hét sikerét.
Kovács János transzportőrök segítségével biztosítja a kohó kőművesek zavartalan anyagellátását. Már az első napokban 100 %-al emelkedett a kohó falazóinak teljesítménye. A 3-as számú léghevítő szerelői is kitesznek magukért. Terhona Ferenc daruirányító vezényszavai nyomán újabb hatalmas gyűrű kerül a helyére, közel 30 méter magasságban. A léghevítő kupolái a Felszabadulási hét végére a helyükön lesznek, mert Tóth János hegesztő és az egész békebrigád teljesíti vállalását. A Felszabadulási hét Sztálinváros valamennyi építkezésén nagyszerű munkalendületet hozott. A legnagyobb lakásépítkezésen bevezették az előregyártott pillérekkel történő építést. Az építkezés dolgozói a Felszabadulási hétre 15 ezer órás munkamegtakarítást ajánlották fel. A sztálinvárosiak kezdeményezése országos mozgalommá vált. Dolgozóink Felszabadulási hétre tett vállalásaikkal küzdenek az első negyedév feladatainak teljesítéséért és túlteljesítéséért.

Magyar Filmhíradó 1953/13. - szinkronszöveg