Gyere Γ©s ismerj meg. Tudd, milyen vagyok, ha csak hΓ‘rom Γ³rΓ‘t aludtam az Γ©jjel, tudd, hogyan kezeld, ha hisztizem. Tudd meg, minek ΓΆrΓΌlΓΆk a legjobban, mivel tudsz igazΓ‘n boldoggΓ‘ tenni, Γ©s Γ©lj is ezekkel a lehetΕsΓ©gekkel. Tudd, hogy mi az, ami leginkΓ‘bb felbosszant, mi az, ami megnyugtat. Ismerd azt az Γ©nem, aki elolvad egy kisgyerek lΓ‘ttΓ‘n, ismerd azt, amelyik hajnali kettΕkor a vilΓ‘g dolgain mereng, de ismerd azt is, amelyik energikus, Γ©s csak ontja magΓ‘bΓ³l a fΓ©nyt a kΓΆrnyezetΓ©re. Ismerd meg, milyen vagyok akkor, mikor nem lΓ‘tok mΓ‘st, csak sΓΆtΓ©tsΓ©get, Γ©s hΓΊzz ki onnan. Ismerj akkor, mikor ΓΆrΓΌlΓΆk, Γ©s tudd, hogy Veled is meg akarom osztani az ΓΆrΓΆmΓΆm. Ismerd a mΓΊltam, legyΓ©l a jΓΆvΕm. Szeress akkor is, ha nincs kedvem senkihez, ha kΓ‘osz szabadul el kΓΆrΓΌlΓΆttem, szeress, ha tΓΌrelmesnek kell lenned velem, szeress akkor, ha sΓ©rtve Γ©rzem magam a tetteidtΕl. LΓ‘sd milyen vagyok a szΓΌrke hΓ©tkΓΆznapokon, lΓ‘ss engem ha minden ΓΆsszejΓΆn, de lΓ‘ss akkor is, ha a dolgok ΓΆsszeomlanak kΓΆrΓΌlΓΆttem. LΓ‘sd meg az Εszinte mosolyom, de lΓ‘sd meg a szomorΓΊsΓ‘got is a hamisban. LΓ‘sd hogyan csillog a szemem, ha RΓ³lad beszΓ©lek, lΓ‘sd az ΓΌveges tekintetem, ha keserΕ±sΓ©get Γ©rzek. Akarj engem, mikor nem Γ©rsz el odΓ‘ig, ahol vagyok, de akkor se unj meg, ha bΓ‘rmikor karnyΓΊjtΓ‘snyira Γ‘llok TΕled. Akarj engem boldoggΓ‘ tenni Γ©s megΓ³vni minden rossztΓ³l. Akarj fΓ©nyt hozni az Γ©letembe, akarj engem mindenestΓΌl, minden hibΓ‘mmal egyΓΌttvΓ©ve, lelkemet testemet teljesen.
Azt mondtad, jobban meg akartΓ‘l ismerni, mint bΓ‘rki mΓ‘s. HΓ‘t gyere Γ©s ismerj meg.
